|
|
|
| Egységek/Nagybajomi Erdészet |
A SEFAG Zrt. Nagybajomi Erdészetének bemutatása
 1. Az Erdészet természeti környezetének bemutatása
Az Erdészet meghatározó része a Somogyi-homokvidék (34/a.) erdőgazdasági tájba tartozik, kis része átnyúlik a Marcali löszhát (36/a.) tájba.
A táj síkvidék jellegű, amelyet csak az észak-déli irányú homokbuckák tesznek kelet-nyugat irányban kissé hullámossá. Az erdőtenyészet szempontjából a domborzati viszonyok, a kitettség nem játszik meghatározó szerepet. Az átlagos tengerszint feletti magasság 150 m. Geológiai viszonyaiban meghatározó a durva szemcsés homok, mely mészben szegény, kémiailag savanyú. Az erdőterület vízválasztója megközelítőleg a 61-es számú Nagybajom- Böhönye főútvonallal esik egybe. Ettől délre a Dráva folyó, északra a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. Az erdőállományok szempontjából kiemelkedő fontosságú a talajvíz közelsége, mivel néhány méteres szintkülönbség azt eredményezi, hogy a lápoktól a száraz homok-pusztai gyepekig a legkülönbözőbb, változatos erdőtársulások alakulhatnak ki.
A táj egykor a mainál jelentősebb mértékben volt erdősült. Jelenleg jellemző erdőtársulásai az égeres láperdők, égerligetek, cseres- és gyertyános tölgyesek.
A szárazabb termőhelyeken az erdeifenyvesek és kismértékben az átalakításra váró akácosok jellemzőek.
2. A gazdálkodás bemutatása, a környezet- és természetvédelem helyi sajátosságai
Az erdőterület társulásai bővelkednek védett növényfajokban.
Ezek közül kiemelkedőek: kakasmandikó, díszes vesepáfrány, tavaszi tőzike, sárgaliliom, szúrós csodabogyó, medvehagyma, fekete kökörcsin, stb. emelhetők ki, amelyek országos viszonylatban is ritkának tekinthetőek.
Az erdőterület változatosságát növeli a sok vízfolyás, a meghatározó Aranyos- és Boronka-patak környezete, a nagyszámú vízállás, halastó jelenléte. A meglévő tavak és környezetük szigorúan védett természeti területek.
A változatos természeti környezetnek, az alacsony feltártságnak is köszönhetően, az állatvilág számára is kedvező és kiemelkedően jó élőhelyi feltételek alakultak ki.
A "Somogyországra" jellemző szinte valamennyi állatfaj megtalálható itt. Számos olyan faj is található, amely országosan is ritkaság. Magas a védett fajok aránya. Kiemelkedő a terület rétisas, feketególya létszáma, a mocsári teknős és a vidra állománya. A vadászható nagyvad-fajok közül kiváló adottságú gímszarvas és vaddisznó állomány található a térségben.
Erdőgazdálkodási munkánk során fokozott figyelmet fordítunk az egyedülálló természeti környezet megóvására. Az erdőterület meghatározó része a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területéhez tartozik, így napi munkánk szerves együttműködéssel kapcsolódik a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkájához is.
Az erdőgazdálkodás alapfeladatai mellett a mesztegnyői fűrészüzemünkben rövid fűrészáru termelést is folytatunk. Meghatározó termékkört a raklap gyártásához szükséges "alkatrészek" képezik: raklap deszka és raklap tuskó fűrészelés, évi ezer m3 mennyiségben. Igény esetén egyéb rövid fűrészáru termelését is vállalunk, jellemzően (karó, szélezett és szélezetlen fű-részáruk) egy-két méter hosszúságú alapanyagból.
Kapcsolataink, turisztika
A turisztikai igények kielégítéséhez menetrendszerűen üzemeltetjük a Mesztegnyői Erdei Kisvasutat, melynek fejlesztését folyamatosan végezzük.
Jó kapcsolatot tartunk fenn a Mesztegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesülettel és Erdei Iskolával, a somogyfajszi székhelyű Somogy Természetvédelmi Szervezettel, helyi civil és hivatalos szervezetekkel. Tagjai vagyunk a Híd a Boronkáért Egyesületnek és célunk erdőgazdálkodásunk szakmai színvonalának folyamatos növelése mellett, a régió komplex fejlesztése, ökoturisztikai bemutatása.
Szakmai hitvallás:
 " A természetben az a csodálatos, hogy ami csodálatos, az is természetes. "
Tisztelettel köszöntöm az oldal látogatóit!
1982-óta dolgozom erdőmérnökként a Zrt-nél, illetve jogelődjénél. 1997-től vagyok a Nagybajomi Erdészet igazgatója.
Erdészetünk erdőkezelésének alapvető célja, hogy szakmai kollektívánkkal,- elődeink öröksé-gét megőrizve és tisztelve- a jövő nemzedékek számára minőségileg értékesebb erdőket ne-veljünk, fenntartható, tartamos erdőgazdálkodást folytassunk. A fakitermelésre folyamatosan szükség van, mivel a faanyag természetes ipari alapanyagként és megújuló energiaforrásként is nélkülözhetetlen részévé vált életünknek.
Az erdőgazdálkodás a gyakorlatban azonban nem csak fakivágást jelent!
Tevékenységünk minden területén a korszerű technológiák alkalmazásával, környezettudatos szemlélettel, a természet törvényszerűségeinek, sokszínűségének megőrzésével, környezetünk védelme mellett dolgozunk. Meggyőződésem, hogy a természetszerű erdők életközössége, állat és növényvilágával, vadállományával szerves egységben életünk, lakóhelyünk számára jelentősen felértékelődik. Ezért globalizálódó világunk jövőbeni erdeinek a pihenést, kikap-csolódást, egészségmegőrzést szolgáló, közjóléti szerepét is folyamatosan fejlesztenünk szük-séges.
Az erdész alapvetően az utókor számára dolgozik, így csak felelősségteljes döntések határoz-hatják meg jelenünket. Munkám során igyekszem gazdálkodásunk eredményességének, haté-konyságának növelése mellett a természetvédelmi, hatósági, civil és egyéb szervezetek, va-dásztársaságok, önkormányzatok, lakosság véleményét is figyelembe véve, a kölcsönös érde-keket elfogadva, összehangoltan együttműködni.
Kiemelt figyelmet fordítok a már most érzékelhető klímaváltozás hatásainak mérséklésére, az erdők egészségi állapotának megőrzésére, vízgazdálkodási pozitív szerepükre.
Erdész szakmánk speciális jellégéből adódó viszonylagos "zártságát" csökkentenünk kell.
Hiszem, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatásával, eredményeink és céljaink megismerte-tésével, tevékenységünk társadalmi megítélése, elismertsége, kedvezően változna.
"Ha az élet harmóniáját akarjuk, ne a természetet alakítsuk a magunk képére, hanem magunk alakuljunk a természet képére."
Takács József
Erdészeti igazgató
Elérhetőségek
|
|
|
|
