|
|
|
| Egységek/Zselici Erdészet |
A SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének bemutatása
 1. Az Erdészet természeti környezetének bemutatása
A Zselici Erdészet a Kaposvár, Kaposmérő, Kadarkút, Lad, Szigetvár, Bőszénfa által körülzárt területen, Baranya megye északnyugati és Somogy megye délkeleti részén gazdálkodik, területe 9361 hektár.
A Zselicségi erdőgazdasági táj jellegzetes dunántúli dombvidék, felszíne erősen tagolt. A völgyek szűkek, a területet változó vastagságú lösztakaróval fedett dombtetők és domboldalak uralják. A Kapos völgyéből meredek lejtőkkel 250-300 átlagmagasságra emelkedik a dombság, melyet észak-déli irányú törésvonalakhoz igazodott völgyek és köztes hátak szabdalnak részekre. A felső talaj humuszban gazdag, a termőréteg vastagsága helyenként több méter, az erdőtenyészet számára kiválóan alkalmas. A Zselic mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú táj. A szubmediterrán klímahatásnak köszönhetően, az országos átlagnál több, 730-760 milliméter a csapadék, amely magasabb páratartalmat eredményez.
Az erdészet területének döntő része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik. Kiemelkedő botanikai értéket képviselnek az ezüsthársas-bükkös állományok, melyekhez helyenként kocsánytalan tölgy, itt-ott gyertyán és cser, sőt természetes előfordulású erdeifenyő is társul.
2. Erdészettörténeti áttekintés
A Zselicség elnevezés a kutatók szerint vagy a szláv zselod= makk - utalva a hatalmas erdők makk termésére - vagy a szerb zselica = kies, ékes, kellemetes szavakból ered. A területen a honfoglalástól kezdve jelentős gazdasági tevékenység folyt: halászat, vadászat, állattartás (makkoltatás). A XIII. században kezdődött meg az erdők irtásával az "ékes" földművelés. A középkorban valóságos kanászkirályságot alakítottak ki tíz kanászfaluból (irtásfalvaknak is nevezték).
Lakóik híresek voltak - habár még nem volt betyárvilág - barbár hajviseletükről, hangos vigadozásaikról, táncos, énekes falusi ünnepeikről.
Előbb a török hordák, majd a Rákóczi szabadságharc idején a bécsi udvar által a Zselicségre szabadított rác csapatok pusztították el teljesen a mezőgazdasági kultúrát, állatállományt. A XVIII. században a Zselicség erdősültsége még elérte a 80 %-ot. Az 1848-as szabadságharc leverése után igen sok üldözött húzódott meg a zselici rengetegben.
Az 1700-as évek elejétől kezdve az erdőirtás a Zselicben egyre nagyobb mértéket öltött. A fahasználatot ezekben az időkben csak igen kis mértékben gyakoroltak, s az erdőket főleg legeltetéssel hasznosították. A patriarchális házi kezelést az 1850-es években bérleti kezelés váltotta fel. Ebben az időszakban rövid sarjerdő vágásforduló mellett kezdték kitermelni az erdőket. Az uradalom ellenőrként erdészt alkalmazott. Ez a bérleti forma 1890-ben szűnt meg, ekkor az Általános Hitelbank bérletébe kerültek a zselici területek, s ezzel kezdetét vette az erdők rendszeres kezelése.
3. A gazdálkodás bemutatása
Erdőgazdálkodás
Erdeink 77% (6700 hektár) elsődlegesen védelmi rendeltetésű, gazdasági 20%, közjóléti 3% (Tókaji és Gyertyánosi parkerdők). A természetvédelmi törvény szabályozása emiatt döntően befolyásolja fakitermelési lehetőségeinket, meghatározza erdőfelújításaink módját és fafaját. A természetes erdőfelújítások arányát a korábbi évek 20%-ról sikerült 35-40% körülire emelni. Az üzemterv szerinti éves lehetőségeinket 80 %-ban tudjuk kihasználni, betartva a hatóságok szakmai iránymutatásait.
Termelési technológiánk az elmúlt 20 évben nem változott. Döntően erdészeti csörlős traktorokat alkalmazunk az állomány kímélése szerint hosszúfás illetve rövidfás rendszerekben. Erdei mellékhasználatok közül különösen fontos a vándorméhészek tömeges megjelenése az ezüsthárs virágzásakor.
Vadgazdálkodás
Az erdészet 9000 hektáros vadászterületen folytat nagyvadgazdálkodást. Valamennyi hazánkban vadászható nagyvad megtalálható itt. Szarvasból és vaddisznóból átlagosan 200, őzből 150, dámból és muflonból 10-15 állat kerül évente terítékre. Legjelentősebb a gímszarvas vadászata, hiszen a zselici szarvas világhírű, szinte minden évben ejtenek néhány aranyérmes trófeájú példányt.
Az erdészet Kardosfán található exkluzív vadászháza osztályon felüli ellátásra alkalmas.
4. Helyi érdekességek
- Tókaji, gyertyánosi, töröcskei parkerdő
- Ropolyi erdőrezervátum - ezüsthárs génrezervátum
- Magyartölgyes magtermőállomány (Magyarlukafa)
- Emlékhársas (Zselickisfalud)
- Mátyás kút és környéke (Szenna)
- Dugás kút (Bőszénfa)
- Magdalaki erdészház (Somogyhárságy)
- Görgényi vadászház ("Ismeretlen erdész" emlékoszlopa)
- Ropolyi emléktábla, vadászkastély, Fakitermelő emlékszobor
- Betyársír: Pali temető
Szakmai hitvallás:
 Több generációs zselici tanító família sarjaként születtem 1957-ben. Édesapám vadászat és erdőszeretete irányított már gyerekkoromban az erdő felé. A Soproni Egyetem felé elsősorban a vadászat iránti érdeklődésem irányított. Az egyetemi évek során az erdőgazdálkodás iránti érdeklődésem volt egyre inkább meghatározó.
1981-ben szereztem diplomát, majd a Somogyi Erdészeti és Faipari Gazdaság dolgozója lettem. Örömömre a szülőhazámban, a Zselicben kaptam munkát, mint fahasználati műszaki vezető. Akkor a fahasználat állt hozzám közelebb. Tíz éves erdészeti gyakorlati munka után tíz évig az Erdőgazdaság központjában dolgoztam az erdőgazdálkodás szinte valamennyi irányítási területét érintve. Az utóbbi közel tíz éves időszakban a Zselici Erdészet Igazgatója vagyok. Szerencsésnek tartom magamat, hogy szülőföldemen a Zselic legnagyobb értékét az erdőt szolgálhatom, kezelését irányíthatom. Az erdészet területének háromnegyed része a Zselici Tájvédelmi körzethez tartozik, jelzi azt, hogy a táj legbecsesebb területén kell gazdálkodnunk a természeti értékek védelme mellett.
Hitvallásom, hogy az Őseinktől örökölt erdővagyon használatával teremtsük meg azokat az új erdő és természeti értékeket, hogy utódaink büszkék lehessenek elődeikre. Az erdő és vadgazdálkodás kiegyensúlyozott összhangjára fokozott figyelmet fordítok, mert ez is a természetes összhang fontos része.
Munkámat napjainkban egy kiegyensúlyozott jól felkészült szakembergárdával végzem, ahol közös célunk, hogy szakmai, természetvédelmi és gazdasági sikereink elismerést nyerjenek.
Pintér Ottó
Erdészeti igazgató
Elérhetőségek
|
|
|
|
