|
|
|
| Egységek/Igali Erdészet |
A SEFAG Zrt. Igali Erdészetének bemutatása
 ";
?>
1. Az Erdészet természeti környezetének bemutatása
Földrajzi fekvése:
Baranya-Somogy-Tolnai Hegyhát erdőgazdasági tájba tartozik, azon belül is a Karád-Lengyel-Szekszárd dombvidék tájrészletbe (mintegy 70%-a) és a Észak-Somogy-Tolnai löszhát tájrészletbe (mintegy 30%-a).
Geológiai és domborzati viszonyok:
Pannon tengerfenékre rakódott vastag lösztakarón kialakult dombvidék. Széles, hullámos dombhátak és többnyire egyenes É-ÉNY, D-DK-i völgyek, valamint erre merőleges irányú törések tagolják tovább a területet. A dombhátak szélessége 10-20 km, hosszúságuk 10-40 km között változik. A dombhátakra jellemző az aszimetria, észak felé meredek, dél felé hosszan elnyúlt lejtőkkel. Az északi meredek lejtők erdővel fedettek, a déli enyhe lejtésű területek mezőgazdaságilag hasznosítottak.
A tengerszint feletti magasság 110-296 m között változik.
Klíma:
Az igali erdészet területére a kontinentális klíma a jellemző, déli részeken ritkán némi szubmediterrán hatás érzékelhető.
Az északi területekre jellemzően 600-650 mm/év, míg a déli részekre a 650-700 mm/év csapadék mennyiség a jellemző. Sajnos az utóbbi években egy száraz periódus nyomja rá bélyegét a gazdálkodásunkra.
Az évi átlag középhőmérséklet 10,0-10,4 °C.
Jellemzően a kedvezőbb adottságú gyertyános-tölgyes és a szárazabb cseres-kocsánytalan tölgyes klímának megfelelő vegetáció alakult ki a területen. A bükkös klíma csak a nagyobb erdőtömbök csapadékosabb, mélyebb fekvésű területein alakult ki, jellemzően a domborzat klímamódosító hatására extrazonálisan.
Hidrológia:
Az erdőgazdasági tájra jellemzően a hosszan elnyúló, enyhe lejtésű völgyekben időszakosan bővizű patakok folynak. A területen a források száma csekély, a kevés, időszakonként kiapadó forrásokat a lakosság nagy becsben tartja és helyi nevekkel illeti.
Az erdészet területére a többlet-vízhatástól független termőhelyek a jellemzőek (97,4%), a szivárgóvizű (0,3%), az időszakos vízhatású (1,1%) és az állandó vízhatású (1,2%) termőhelyek kevésbé fordulnak elő.
Jól látható, hogy az erdők a csapadékon kívül igen kevés helyen számíthatnak egyéb vízforrásra. A vízrendezések miatt a talajvízszint sokhelyütt erősen lecsökkent, így a völgyekben a vízfolyások mentén is csökkent a többlet víz mennyisége.
Talajviszonyok:
A száraz gerincélek löszborítású területeire jellemző a karbonátos földes váztalaj, molyhos tölgyes, virágos kőrises, húsos somos száraz, igen száraz termőhelyekkel.
A széles dombhátakon jellemzően löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajokat találunk, melyek kedvező hatására gyertyános-tölgyesek, kocsánytalan tölgyesek alakultak ki. Víz-háztartásuk jellemzően jó.
A lankásabb domboldalakon Ramann-féle barna erdőtalajokat találunk főleg cseres-kocsánytalan tölgyes állományokkal.
A meredek domboldalakon völgylábazatokon találjuk a karbonátos lejtőhordalék talajokat.
A széles völgyaljakban sok helyen találhatunk réti talajokat.
2. Erdészettörténeti áttekintés
A bonnyai részek 1859-től úrbéres területek. Karád - Fiad - Kisbárapáti - Ráksi - Somogyacsa - Somogydöröcske - Szorosad a Veszprémi Püspökség tulajdona volt, Törökkoppány - Szentgáloskér pedig Eszterházy hercegi birtok volt.
Az első térkép 1795-ös mező- és erdőgazdasági térkép. Üzemtervi adatokra a területről 1882. óta rendelkezünk.
Mellékhasználat a múltban elterjedt volt. Megemlíthető a makkoltatás, legeltetés, fűkaszálás és a mezőgazdasági előhasználat.
Nagyobb vadkárosításról, pajorkártételről a régebbi üzemtervek nem emlékeznek meg.
3. A gazdálkodás bemutatása
Terület kimutatás:
Az elsődleges rendeltetés szerinti területmegoszlás:
Faállomány típusok:
A fafajmegoszlásból kitűnik, hogy a terület több mint kétharmad részét lassan növő, magas vágáskorú fafajok adják.
Cél, hogy a jövőben a jó termőhelyeken álló cseresek, akácosok, fenyvesek helyén tölgy és egyéb keménylombos állományok álljanak.
Alacsony vágásérettségi korúak (40 év alatt): 9 %,
Közepes vágásérettségi korúak (41-70 év között): 17 %,
Magas vágásérettségi korúak (70 év felett): 74 %.
A korosztály szerkezet összességében jónak mondható, mely megközelíti az ideálisnak tekinthető monoton csökkenő szerkezetet. A 61-80 éves korosztály kissé visszaesik, mely a kárpótlás és a háborús termelések következtében alakulhatott ki. E korosztály közel háromnegyedét a cser, gyertyán és hárs fafajok teszik ki, jellemzően sarj eredettel rontott erdő képét adva.
Az átlagos vágásérettségi korok alakulása:
| 1973-ban | 66 év, |
| 1983-ban | 69 év, |
| 1994-ben | 72 év, |
| 2003-ban | 72 év. |
Az átlagos vágásérettségi kor emelkedésének fő oka, hogy az alacsonyabb vágáskorú fenyő és cser fafajok részaránya csökken, helyükre a termőhelynek jobban megfelelő, elsősorban tölgy fafajok kerülnek.
Fakészlet - Folyónövedék:
| Fakészlet: 1 671 948 m3 | 214 m3/ha |
| Folyónövedék: 59 780 m3 | 7,65 m3/ha/év |
A fenti grafikonokból jól kitűnik a tízéves üzemterv készítőinek szándéka. A cser, akác és fenyő fafajok jobb termőhelyen álló állományaiban tölgy és bükk fafaj cserét kíván megvalósítani.
Évente átlagosan 90-100 hektár új erdősítést végzünk el. Természetes úton bükk és cser állományokban mintegy 25 hektárt, mesterségesen makkal és csemetével 70 hektárt tudunk kivitelezni.
Az erdőfelújítás befejezésére mesterséges erdősítés esetében 6-7 évet fordítunk. Az erdőtörvény minimum 5 évet ír elő. Természetes felújítások esetében ez az idő akár 15-20 év is lehet.
Az erdészet erdőterületének 8,5 %-a van átlagosan felújítás alatt.
A felújítások fő fafajai: kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, bükk, cser.
Elegy fafajok: gyümölcsök, magaskőris, hegyi juhar, feketedió, vöröstölgy, vörösfenyő, luc, kertidió.
Vadgazdálkodás:
Az erdészetnek önálló vadászterülete és vadgazdálkodása nincs. Az erdőterületünk 13 vadgazdálkodó, elsősorban vadásztársaságok között oszlik meg.
A területünkön a vadlétszám igen magas. Az erdő felújítására a vadkárosító hatása erősen rányomja a bélyegét. A természetes felújításokat a túlszaporodott vaddisznó és dám állomány gátolja az időszakos magtermés erős dézsmálásával.
A mesterséges makkal történő erdőfelújítások kizárólag előre megépített vadkár elhárító kerítések mellett eredményesek. A mesterségesen csemetével végzett felújítások pedig legfőképpen az őztől, a dámtól és a szarvastól szenvednek el helyenként jelentősebb kárt.
Az erdészet területén 75 km kerítés van, mely 420 hektár felújítást véd. Ezek a számok évente változnak új építés és bontás eredményeként. Évente 6-17 km új kerítést építünk.
Az erdészetnek van egy szép és komfortos vadászháza, melyet jelenleg egy vadásztársaság bérel.
4. A környezet- és természetvédelem helyi sajátosságai
Természetvédelem:
Az erdészet területén mindössze két hektár védett erdő van, melynek az elsődleges rendeltetése történelmi emlékhely védelem - Törökkoppány, Török-kút. A további rendeltetése: parkerdő.
Már 1925-ben kezdeményezték az emlékhellyé nyilvánítását. 1963-ban régészetileg védett területté nyilvánították.
Közjólét, turisztika:
Az erdészet területén 7,7 hektár parkerdő található. Ez a Törökkoppány - Cseszme erdőrészben, a volt ifjúsági tábort délről és nyugatról övező idős cseres állomány, mely természetes felújítás alatt áll. A tábortól nyugatra találhatóa Török-kút. A két kút környékén kiépített pihenőhely van.
A legjobb felüdülést a terület talán leghűvösebb klímájú részén, a Flamordoki erdőrészben lévő Bükki-kút nevű forrás és környéke adja. A legkisebb parkerdőt a Marosdi erdőben találhatjuk. Itt padokkal és asztalokkal felszerelt kis faház várja a kirándulókat.
Innen délre fekszik a Patkó-kúti rét, kis tóval és forrással, szemet gyönyörködtető környezetben. A pihenőhelyen agy fa emlékoszlop, a rét közepén pedig egy óriási szürke nyár áll.
A somogyacsai volt erdészház kellemes kirándulóhely
Környékbeli látnivalók:
| Alsóbogát | Festetics-kastély és park, illetve kiskastély, bogáti tavak |
| Andocs | kegytemplom és rendház, Mária-ruhák múzeuma |
| Büssü | Mária-szobor |
| Felsőmocsolád | késő barokk stílusú református templom, Erőss-kúria |
| Gölle | Fekete István szülőháza és emlékkiállítás |
| Gyugy | Kacskovics-kastély, Árpád-kori templom |
| Igal | Kálvária-domb, Baumgartner-ház, Napfény termálfürdő |
| Karád | népművészet, karádi hímzés, Tájház, Gárdonyi Géza
segédtanító emléktáblája |
| Kisgyalán | kör alakú római katolikus templom |
| Magyaratád | református templom, Nepomuki Szent János szobra,
Tátompuszta: Kacskovics-kúria és park |
| Osztopán | Tallián kastély, Nepomuki Szent János szobor |
| Somogybabod | Inkey-kúria, háromszintes műemlék magtár, OFF ROAD
minden évben Pünkösdkor |
| Somogygeszti | Jankovich - Bésan család kastélya |
| Somogytúr | Bosnyák-kúria: Kunffy Lajos emlékház |
| Somogyvámos | Pusztatorony, Krisna-völgy |
| Somogyvár | Bencés apátság, |
Széchenyiek kastélya és parkja, Széchenyi család mauzóleuma
Törökkoppány katolikus templom, turbános sírkő, Török-kút
Elérhetőségek
| |
|
|
