|
|
|
| Szolgáltatások/Szabadidõs lehetõségek |
Szabadidõs lehetõségek
Részvénytársaságunk két arborétum kezelését és folyamatos fejlesztését végzi. Nagy fontosságot tulajdonítunk ennek a munkának, mivel arborétumaink segítségével a nagyközönség számára be tudjuk mutatni hazánk õshonos fafajait és a termõhelyi lehetõségek figyelembevételével egyéb világrészek fás növényeit. Nem elhanyagolható ezek esztétikai értéke sem.
Az ágneslaki arborétum a kelet - zalai dombvidéken, Porrog község határában, halastavakkal körülvett félszigeten, festõi dombok közt található. A jelentõs szubmediterrán klímahatás, valamint a tavak nagy vízfelületének éghajlat kiegyenlítõ szerepe miatt az arborétum szinte optimális adottságokkal rendelkezik. Területe 7,65 hektár. 1920 - 1925 között létesítette báró Inkei Pál iharosi erdõgondnoka, Metz Kamill erdõmester. A fejlesztés folyamatos, jelenleg 52 fenyõ, valamint 26 lombos fafaj alkotja a gyûjteményt. Dominálnak - faj és egyedszám szerint is - a Thuja és Chamaecyparis félék. Az arborétum területén található az Ágneslaki vadászház, melyet részvénytársaságunk 2002-ben újított fel. Ágneslak névadója Sztankovics Ágnes, Inkei báró lengyel származású felesége.
Legfiatalabb arborétumunkat 1978-ban létesítettük a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdõ szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülõcentrummá vált. Az utóbbi esztendõkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet.
A 28,6 hektár területen létesített gyûjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyõfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. 2001-ben a félszigeten elhelyezkedõ arborétum könnyebb megközelíthetõsége érdekében a Kaposvári Önkormányzattal közösen - pályázat útján elnyert pénzbõl - fahidat építettünk. Távlati céljaink közt szerepel, hogy a kaposvári oktatási intézmények számára bemutatóhellyé fejlesszük tovább az arborétumot - szolgálva ezzel a környezeti nevelés céljait.
Megyénk kedvezõ természeti adottságai - 29%-os erdõsültsége - az egyre romló környezeti körülmények ellenére is jó feltételeket biztosítanak az egészség megõrzésére hivatott parkerdõk kialakításához. A parkerdõhálózat országos méretû, szervezett megteremtése az 1970-es években kezdõdött. Elsõsorban a megyeszékhely, s a nagyobb települések környékén, nem utolsósorban a Balaton partján, a kiemelt üdülõövezetben hozta létre ezeket jogelõdünk a Somogyi Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az üdülõerdõk kialakításánál a táj dekoratív elemein túl a térséghez kapcsolódó történelmi és kulturális emlékeket, értékeket is figyelembe vették.
Balaton-parti parkerdõk, autóspihenõk
Siófok után a déli part egyik legforgalmasabb üdülõcentruma Fonyód. Kedvezõ adottsága, hogy itt a Várhegy, a Sípos-hegy és a Kossuth-erdõ. A Várhegy Fonyód legszebb része, a villanegyed koronája. A nagyobb részben cseres erdõ helyenként cserjeszinttel egészül ki, s a hegytetõn bokorerdõvel. Remek kilátás nyílik innen a tóra, s a látóhatár széléig húzódó Nagyberekre is. A Nagyberek-Fehérvíz lápterülete a Kis-Balatonéhoz hasonló, különösen értékes a vízimadár élõvilág. Vadregényes világát Fekete István, Tüskevár címû regénye örökítette meg, a belõle készült tévésorozat nemzedékek kedvence lett. A Balatonfenyvest a csisztai melegvizes fürdõvel összekötõ kisvasúton utazó a környék természeti-táji szépségeiben gyönyörködhet.
A déli part leglátogatottabb helyeinek egyike a balatonföldvári Panoráma autóspihenõ és parkerdõ, amely közvetlenül csatlakozik a város belterületéhez. Egyaránt szolgálja az idegenforgalom, és az autós turizmus igényeit. A Lucs-tetõrõl gyönyörû kilátás nyílik Tihanyra és az öbölre, továbbá Külsõ-Somogy erdõs dombvidékére. Az erdõben kígyózó több kilométer hosszú panorámaút végigvezet a vidék legszebb részein, egészen a kereki katonavár romjaihoz.
A Somogyvár-Bréza parkerdõ a nevezetes Történelmi Emlékhellyel együttesen a település lakóinak, a Balaton felé igyekvõknek, vagy onnan érkezõknek, a história tisztelõinek közismert zarándokhelye. A Kupavárhegy "lábát" még a XVIII. században is a Balaton vize mosta, nem messze innen vezettek a római kori utak Belém-Fenékpuszta irányába, illetve a Kapos völgyében Szalacska felé. A hajdani királyi vármegye székhelyének, Koppány egykori szállásbirtokának környéke esztétikai szempontból is megejtõen szép. A Kupavárhegyrõl feltáruló panorámában a lankás somogyi tájjal szemközt a Balaton felvidékének vulkáni kúpjai koszorúzzák a tó ezüst sávját. A bencés apátság romterületét országos jelentõségû természetvédelmi övezet veszi körül. A nyugati völgyben bõvizû forrásra bukkan a kiránduló. A hagyomány szerint Szent István király itt mosta meg véres kezét Koppány legyõzése után, majd a forrást megáldotta. A falu déli oldalán fekvõ Brézai Parkerdõ nemcsak kellemes felfrissülést kínál, de fafajokban is rendkívül változatos, dendrológiai értéket képvisel. Az erdõn átvezetõ sétaút festõi halastavak mellett halad.
Városkörnyéki parkerdõk
A megyeszékhely, Kaposvár a Zselic peremén kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Környezetében négy parkerdõ várja a látogatókat. A városközponttól tíz kilométerre, északra, a 67-es út két oldalán terül el a Deseda-parkerdõ, amelyhez szervesen kapcsolódik a Deseda-patak 1973 és 1976 között történt felduzzasztásával a város tározó tavat hozott létre. A nyolc kilométer hosszú, átlag 300 méter széles, 245 hektáros vízfelület alapvetõen vízkár-elhárítási és vízminõség-javítási célokat szolgál, de a környezõ parkerdõvel együtt jelentõs a pihenést nyújtó szerepe is.
A desedai parkerdõ és tározó kedvezõ hatású a város klímájára is, Kaposvár "zöld tüdejének" tekinthetõ. Az erdõnek a vízfelülettel alkotott természetes egysége önmagában is vonzó a szabadidõ eltöltésére, a természetben való felüdülésre. A tavon és a környék nádasaiban élõ vízimadarak tarka serege élményt nyújt a természet kedvelõinek, a kirándulóknak. A parkerdõben a SEFAG autóparkolókat, turistautakat, játszótereket és erdei oktató-ösvényt létesített.
A város déli határán található a Gyertyánosi parkerdõ: "egy csöpp a Zselic javából". Kulcsos turistaház, csónakázó tó, a Négy testvér forrás és az avarkori ásatások emelik a turistabázis értékét. Nyugatra, a töröcskei út másik oldalán, a völgyben levõ Töröcskei parkerdõ a horgásztóval a kaposváriak régi, kedvelt kirándulóhelye.
A várostól mindössze három kilométerre - Szenna felé - találjuk a Tókaji parkerdõt. Az erdõ természetes varázsa egyesül itt egy összefüggõ tórendszerével. A parkerdõ szélén van a gazdaság lõtere, ahol koronglövõ és korongvadász versenyeket tartanak, rendszeresek a hazai és nemzetközi rendezvények, s hagyományosan itt tartja a SEFAG Zrt. majálisait is, a sport és a természet jegyében.
Nagyatád határában a városközponttól két kilométerre találjuk a Fácánosi parkerdõt, mellette helyezkedik el a város által létrehozott nemzetközi faszobrász alkotótelep és szoborpark.
A Dráva-mellék legjelentõsebb települése, Barcs határában, a 6-os út közelében terül el a Barcsi Borókás. A területre - sok más botanikai különlegességgel együtt - jellemzõ a ligetes, borókás növényzet melynek egy része sajnos, néhány éve a tûz martaléka lett. A terület kezelõje a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Csak egy ugrás innen a - szintén a parkerdõhöz tartozó - középrigóci autóspihenõ. A Rigóc-patakra "felfûzött" halastavak közvetlenül csatlakoznak a több ezer hektárnyi erdõtömbhöz. A közelben található két védett fa. A Patkó Bandi fájaként ismert 703 centiméter törzskerületû kocsányos tölgy és egy hármastörzsû, lant alakú feketefenyõ, melynek közös törzskerülete 283 centiméter.
A gazdaság a 70-es évek elejétõl kiemelt feladatának tartotta, hogy a kezelésében lévõ erdõk megfeleljenek sokféle rendeltetésüknek. Ezért önerõbõl és állami támogatás felhasználásával jelentõs fejlesztések kezdeményezõje, majd megvalósítója volt. A 80-as évek közepéig ezek üteme töretlen volt.
A SEFAG Zrt. a közjóléti objektumok fenntartására sajnos ma már a szükséges pénznek csak töredékét tudja biztosítani, központi támogatások híján - saját erõbõl. Az egyre apadó, átstruktúrálódó állami források helyett a térség önkormányzataival együttmûködve -többek között Fonyódon, Kaposváron - az általuk e célra elkülönített anyagiak növelésével biztosítható, hogy a természetszeretõ közönség által leglátogatottabb helyeken a korábbi létesítmények az elvárható körülmények között töltsék be hivatásukat.
A parkerdõk létesítésük idején számtalan közösségi (tûzrakó helyek, esõbeállók, játszóterek, pihenõhelyek), sport (erdei tornapálya, lovaspálya) és turisztikai (tanösvények, sétautak) feltétellel rendelkeztek. Ezek közül soknak a fenntartása, felújítása a szûkülõ anyagi lehetõségek miatt gyakorlatilag lehetetlen.
A részvénytársaság parkerdõi:
| Parkerdõk: |
Létesítés éve |
Terület (hektár) |
| Középrigóc |
1972 |
83,0 |
| Tókaj |
1972 |
140,6 |
| Deseda |
1973 |
432,0 |
| Gyertyános |
1973 |
53,97 |
| Balatonföldvár |
1974 |
26,8 |
| Fonyód |
1975 |
17,7 |
| Nagyatád - Fácános |
1975 |
19,4 |
| Somogyvár - Bréza |
1975 |
115,6 |
| Töröcske |
1981 |
73,4 |
|
|
|
|
