TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK

SOMOGYI FAMATUZSÁLEMEK

Somogy, az ország egyik legerdősültebb megyéje. Területének közel harmadát borítja erdő, melynek felét a Sefag Zrt. kezeli. Ezekben a változatos fafajú erdőkben, többnyire az utak, nyiladékok mellett sok szép famatuzsálem látható.

A táj különös és jellegzetes növénytársulásai a fás legelők, vagy más néven legelőerdők. Az elmúlt időszakban – a legeltetés megszűnésével – ezek a társulások jelentős változásokon mentek keresztül. Megváltozott a lágyszárúak faj-összetétele, helyenként gyertyán, akác, vagy más erdő verődött fel. Ezek a spontán erdőkezdemények azonban gazdag tárházai a famatuzsálemeknek – köztük sok helyen találunk tekintélyes méretű tölgy-, bükk-, cser-, vagy kőrisfákat. Ezeknek is köszönhető, hogy több fafaj országos rekordere a megyében található.

2011-ben az Év Fája egy felsőmocsoládi hárs lett, és Somogy öregfás gazdagságát mutatja, hogy az első nyolc helyezettből öt a megyében él. Közöttük van az ötvöskónyi hárs is, mely a negyedik helyezésen kívül különdíjként, a Hős Fa címet is megkapta. E címet azzal nyerte el, hogy – bár léte többször is veszélybe került – hősies módon minden csapást túlélt.

A képes fa

            Libickozma határában, az egykori Kopár puszta és Mesztegnyő felé vezető út mellett található a képen látható göcsörtös öreg kocsányos tölgy. Még a múlt század elején, az uradalmi erdész a közelben rosszul lett, az erdei munkások ez alatt a fa alatt ápolták, és innét vitték orvoshoz. Akkor megfogadta, ha meggyógyul, hálából emléket állít a fánál Szűz Máriának. Felgyógyulása után tartotta is a szavát – a fa odvában kialakított helyre egy Szűz Mária képet helyezett, a környéket rendbe tette, és kis díszkerítéssel vette körül a fát. Azóta nevezik a környékbeliek Képes fának az öreg tölgyet.

1944-45 telén a mesztegnyőiek a falujuk közelében dúló harcok elől erre menekültek. A Képes fánál megállva, imádkoztak Szűz Máriához segítségért, majd mikor elvonult a front, visszafelé menet ugyanitt hálaimát mondtak a megmenekülésükért.

A szőkedencsi hársfa

A legenda szerint a középkori Dencs falu temploma és temetője mellett állt egy szép hársfa. Az 1550-es években a törökök elpusztították a templomot és a falut – csak a fa maradt a helyén. A lakosság a közeli mocsárvilágban lévő Piros szigetre menekült. Később – mikor a környék már kiszáradt – a sziget helyén építettek új falut, a mai Szőkedencset, míg a falu temetője továbbra is a régi helyen, a 600 évesre becsült fa körül van.

A fát 1980-ban védetté nyilvánították. A két törzs kerülete 720, illetve 520 cm.

Szentborbási tölgy

Somogy minden valószínűség szerint leghatalmasabb kocsányos tölgye a Szentborbás és Tótújfalu közötti országút közelében, az egykori fás legelőn található. Törzsének kerülete 701 centiméter, magassága és koronaátmérője körülbelül 26 méter. A rajta látható tábla tanúsága szerint védett fa.

Sissy fák

Mint ismeretes, Erzsébet királynét, I. Ferenc József feleségét 1898-ban Genfben egy olasz terrorista megölte. A magyarok által tisztelt és szeretett Sissy halála mélységes gyászt váltott ki hazánk lakosságából. Emlékére a rinyabesenyői erdőben – az akkor divatba jött zöld duglászokból – egy emlékfacsoportot ültettek.

A facsoportból jelenleg huszonegy darab él, magasságuk harminc, törzsátmérőjük egy méter körüli. A képen látható példánynak a mellmagasságban mért törzskerülete 388 centiméter. A fák alatt a Lábodi Vadászerdészet hangulatos pihenőhelyet létesített.

A ságvári képes fa

Ez a közel két méter törzsátmérőjű kocsányos tölgy Alirét-puszta közelében, a Lulláról Ságvárra vezető erdei út mentén látható. Oldalára egy üvegajtós ládikó van erősítve, melyben kereszt, Mária szobor és szentképek vannak A környékbeliek képes faként ismerik ezt a nevezetes matuzsálemet. Története közel félezer évre tekint vissza – még akkor is, ha a fa maga ennél valószínűleg fiatalabb.

            Andocson él egy legenda, mely szerint a mohácsi vész előtt, 1520 körül angyalok hozták el a kegykápolnát egy éjjel Kalocsáról, a csodatévő Mária-szoborral együtt, és tették le jelenlegi helyére. E legendának köszönhető, hogy Andocs a mai napig is ismert búcsújáróhely. Több egyházi közösség – akik Mária népének érzik magukat – szervez ide évente zarándokutat, és a zarándoklat egyik állomása ez a fa.

Patkó Bandi fája

Tekintélyes méretű kocsányos tölgy látható Barcs közelében a 6-os út mentén, a Borókás tájvédelmi körzet közelében. A szájhagyomány szerint itt, az öreg tölgy közelében volt a rigóczi csárda. A legenda úgy tarja, hogy Patkó Bandi, a betyár – aki a közeli Vásárosbécen született – ehhez a fához kötötte a lovát, amíg a csárdában mulatott.

A babócsai feketenyár

Babócsától délre, a Dráva közelében, a parttól többszáz méter távolságra jónéhány idős feketenyár él, azonban elhelyezkedésük, környezetük arról árulkodik, hogy egykor itt húzódott a folyómeder. A szeszélyes folyó azonban, – mely napjainkban is folyamatosan építi/bontja a partját – viszonylag rövid idő, néhány évtized alatt távolabbra húzódott. A képen látható példánynak a mellmagasságban mért törzskerülete 662 cm.

Ezek az öregek jelentős genetikai értéket képviselnek. Mivel a nyár fafajok meglehetősen fogékonyak a kereszteződésre, e tulajdonságukat kihasználva a múlt század közepetáján gazdasági megfontolások alapján tucatszám állítottak elő úgynevezett nemesnyár klónokat. Ennek hatására a fiatalabb nyár generációk már nem a fafajukra jellemző tiszta génállománnyal rendelkeznek, míg az öregeknél ez még fellelhető.

Mátyás király fája

A képen látható, 512 cm törzskerületű szép bükk Zselickisfalud határában található. A Hátnyáras nevű területen élő fát Mátyás király fájaként említik a régiek. Sajnos az elnevezés eredetét ugyan már homály fedi, ám az biztos, hogy Mátyás király ezt a fát nem láthatta, hiszen a kora alig haladhatja meg a két évszázadot.

További famatuzsálemeket talál itt!